Skip to content

Közösségi média, szűrők és „beszélgetés a szelfikről”

Közösségi média, szűrők és „beszélgetés a szelfikről”

Vannak beszélgetések, amelyek a felnőtté válás mérföldkövei: ilyenek például a piszkálódó osztálytársról vagy az olyan témákról folytatott beszélgetések, mint a szex, a beleegyezés és a pubertáskor. A közösségi média, a szűrők és a szelfik térnyerésével itt a remek alkalom, hogy elbeszélgessünk a szelfikről, és segítsünk gyermekeinknek eligazodni az online világban. Vágjunk is bele!

Hogyan befolyásolja a közösségi média a jóllétet?

Mivel a tinédzserek több mint egyharmada naponta legalább három órát (vagy többet) tölt a közösségi oldalak böngészésével, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a jelenség még egy ideig biztosan velünk marad. A közösségi média segíthet kapcsolatban maradni az ismerősökkel és a rokonokkal, megőrizni emlékeinket, megismerni különböző embereket, vagy akár megtanulni a legújabb táncőrületet.

Mi lehet hát az oka annak, hogy minél több időt töltenek a fiatalok a közösségi oldalakon, annál valószínűbb, hogy alacsony önbizalommal, hangulatingadozásokkal és testképzavarral küzdenek? A tudósok úgy vélik, hogy az határozza meg, hogy a közösségi média pozitív vagy negatív hatással lesz-e az életükre, hogy hogyan (és nem az, hogy mennyit) használják.

A másokkal való aktív kapcsolattartás és a tartalmak megosztása jó hatással lehet a hangulatukra, és valódi közösségi élményt nyújthat. A hosszas passzív böngészés miatt azonban magányosnak és elszigeteltnek érezhetjük magunkat. A közösségi média egyik negatív hatása az, hogy túlságosan is a megjelenésünkre koncentrálunk, és úgy érezzük, hogy nem vagyunk elég jók, ha nem egy bizonyos módon nézünk ki. Ami a közösségi média és az alacsony önértékelés kapcsolatát illeti, a lájkok és hozzászólások általi megerősítésnek és a másokkal való összehasonlításnak szintén lehet negatív hatása. Ennek egyik fő oka, hogy az interneten látható fotók nagy része digitálisan torzított, és nem a valós életünket tükrözi. 

Digitális torzítás és a valóság

A közösségi médiában leginkább az emberek életének kiemelt eseményeit látjuk, és a legtöbben csak a legjobb formájukat osztják meg a nagyközönséggel. Ha gyermeke csak gondosan ellenőrzött, szerkesztett és szűrőkkel módosított képeket lát az interneten, az negatívan hathat a testképére.

Mivel ötből négy lány azt állítja, hogy a közösségi médiában összehasonlítja kinézetét másokéval, a „tökéletes szelfi” készítése inkább kötelezettségnek tűnik, mintsem könnyed szórakozásnak. Legutóbbi kutatásunk szerint a lányok átlagosan 14 szelfit készítenek, mielőtt kiválasztanák a „megfelelőt”, amelyet közzétesznek. A közösségi média szűrői azt is lehetővé teszik, hogy megváltoztassuk megjelenésünket: a bőrhibák eltávolításával, a bőr ragyogóbbá tételével, a szempillák hosszabbításával stb. az irreális szépségideálokhoz hasonlíthatunk.

A szelfik készítése és a szűrők használata a kreativitás és az önkifejezés forrása is lehet. De az akár problémát is jelezhet, ha gyermeked ezeket arra használja, hogy megfeleljen a társadalom szépségideáljának, vagy nem érzi magát elég magabiztosnak, hogy szerkesztés nélküli képeket tegyen közzé magáról. Valójában a lányok negyede gondolja úgy, hogy nem néz ki elég jól ahhoz, hogy szerkesztés nélküli fotót tegyen közzé magáról – éppen ezért még soha nem volt ennyire időszerű elbeszélgetni a szelfikről.

Hogyan beszélgessetek a szelfikről?

A következőkkel segíthetsz gyermekednek a kritikus gondolkodás kialakításában és a közösségi média intelligens használatában, illetve növelheted gyermeked önbizalmát, önértékelését és jóllétét: 

  • 1

    A digitális torzítás megértése

    Beszéljétek át azokat a technikákat és eszközöket, amelyeket az emberek a képek szerkesztéséhez használnak, és készítsetek erről listát. Rövidfilmünk, „A szelfi” segít megismerni a „tökéletes insta-kép” elkészítéséhez használt pózok, kameraszögek, speciális megvilágítás, smink és szűrők alkalmazásának technikáit.

  • 2

    Kerülje el az összehasonlítás csapdáját

    Hívd fel gyermeked figyelmét arra, hogy amit lát, az egy gondosan ellenőrzött és szerkesztett kép. Segíts neki, hogyan viszonyuljon egészségesen a közösségi médiához, és beszéljétek meg, hogy a közösségi képek jó alapul szolgálhatnak-e az összehasonlításhoz (tipp: nem). Ha tinédzserkorú gyermeked van, javasold neki, hogy nézze meg a Girls Room hatrészes drámasorozatot, amely a közösségi média, a testkép és az összehasonlítás témájával foglalkozik.

  • 3

    Helyezze vissza a „közösséget” a közösségi médiába

    Beszéljen arról, hogy hogyan használhatja a közösségi médiát célirányosabban a kapcsolatteremtéshez és a kapcsolattartáshoz. Hívd fel a figyelmét arra, hogy ne kövesse azokat az oldalakat, amelyek miatt nem érzi jól magát, vagy használja az „elrejtés” funkciót az olyan alkalmazásokban, mint az Instagram.

  • 4

    Hozzon létre változatos, valós tartalmat

    Beszéljétek meg, hogyan hozhatnak létre támogatóbb, sokszínűbb és pozitívabb online teret saját maguk és mások számára. Beszéljetek arról is, hogy hogyan tölthetnek több időt olyan dolgok közzétételével, amelyek az érdeklődési körüket, a barátaikkal közös időtöltést és személyes értékeiket tükrözik (természetesen digitális torzítás nélkül).

  • 5

    Beszéljen az online zaklatásról

    Legyen kidolgozott tervük arra, hogyan birkózzanak meg az online zaklatással.

  • 6

    Jelentkezzen ki

    Előfordulhat, hogy a fiatalokat ösztönözni kell, hogy tartsanak szünetet a közösségi médiában, ha úgy érzik túlterheltek, vagy kellemetlen élmények érik őket. Határozz meg képernyőidőt gyermekednek, a képernyőidőn kívül töltött időben pedig sétáljon, hívja fel egy barátját, vagy bátorítsa arra, hogy végezzen valamilyen kreatív tevékenységet.

  • 7

    Készítsen pozitív hírfolyamot

    Emlékeztesd gyermeked, hogy kikövetheti azokat az oldalakat, amelyektől kellemetlenül érzi magát, vagy használhatja az „elrejtés” funkciót a bejegyzések eltávolításához, így a közösségi felületet saját igényei szerint alakíthatja.

Hivatkozás

  • Scott, H., Biello, S.M., & Woods, H.C. (2019).  Social media use and adolescent sleep patterns
  • Clement, J. (2020). Number of global social network users 2017-2025. Statistica. 
  • Kelly, Y., Zilanawala, A., Booker, C., & Sacker, A. (2018). Social media use and adolescent mental health
  • Tiggemann, M. & Slater, A. (2017). Facebook and body image concern in adolescent girls: International Journal of Eating Disorders.
  • Holland, G. & Tiggemann, M. (2016). A systematic review of the impact of the use of social networking sites on body image and disordered eating outcomes
  • Gerson, J., Pagnol, A.C., & Corr, P.J. (2017). Passive and Active Facebook Use Measure (PAUM): Validation and relationship to the Reinforcement Sensitivity Theory.
  • Thorisdottir, I.E., Sigurvinsdottir, R., Asgeirsdottir, B.B., Allegrante, J.P., & Sigdusdottir, I.D. (2019). Active and Passive Social Media Use and Symptoms of Anxiety and Depressed Mood Among Icelandic Adolescents. 
  • Cohen, R., Newton-John, T., & Slater, A. (2019). ‘Selfie’-objectification: The role of selfies in self-objectification and disordered eating in young women. 
  • Fardouly, J., Diedrichs, P.C.,  Vartanian, L., &. Halliwell, E.  (2015). Social Comparisons on Social Media: The Impact of Facebook on Young Women’s Body Image Concerns and Mood.