Művészként ábrázoló szobrászattal és rajzzal foglalkozom. Amikor egy testre nézek és átfordítom a művészet nyelvére, az megszűnik annak a testnek lenni, amit te, én, vagy a társadalom látna rajta. A hús körvonalaivá válik; amikor kizárod a szubjektivitást, megismered az izmokat és csontokat. Tehát úgy gondolom, hogy jó dolog elkülöníteni a testet - sokkal érdekesebb ebből a szempontból tekinteni rá, mint csupán úgy, hogy "kövér vagyok" vagy "sovány vagyok" vagy a többiek "kövérek" vagy "vékonyak".
Lily Dean, 23
158 cm magas vagyok és mindig is szerettem alacsony lenni, mert szerintem az aranyos. Szerettem volna vékonyabb lenni, aztán meg úgy gondoltam, hogy a formás test is jól néz ki. Ez attól függ, milyen a tested természetes jellege, és tudod, éheztettem magam és 34-es méretre fogytam, de az nem volt számomra természetes.
"Amikor csak én vagyok és a tükör, és csupán önmagam látom, néha azt gondolom: a fenébe, de jól nézek ki". A legtöbbször ennek ellenére csak olyan vagyok, amilyen... és boldog vagyok vele. Ábrázoló szobrászként a saját testem témaként való felhasználása segített megtanulni a test dicsőítését a saját minőségében, és kisebb hangsúlyt fektetni az egyes részletekre." - Lilly, 23
@Dove
2016-03-31T00:00:00.000Z
A külsőm adott, állandó. Számomra a szórakozás és önkifejezés forrása.
Szerintem a szépség minden, mivel számomra minden esztétikus és tényleg vizuális. Noha éppen most nagyobb dolgok járnak a fejemben, mint hogy hogyan nézek ki, pl. kapcsolatok, munkák, a jövő; olyan dolgok, amelyek jelen pillanatban nem garantáltak számomra, azért a külsőm adott, konstans. Számomra ez a szórakozás és önkifejezés forrása.
